Ismered a szituációt, amikor a barátaidnak sorra adsz fantasztikus tanácsokat az életük minden terén, és úgy érzed, akár meg is élhetnél ebből, annyira jó vagy, de amikor már a saját problémáiddal nézel farkasszemet, valahogy megtorpansz?

Nem tudod, mit csinálj, hogyan lenne a legjobb, teljesen tanácstalanná válsz és rágódsz rajta hetekig.

Miért?

 

 

Teljesen logikus: Mert elveszted az objektivitásodat.

Invesztálva vagy érzelmileg, és nem tudsz távolról ránézni a helyzetre, ahogy egy barátodnál tennéd.

És a végére azt érzed, hogy másoknak, mennyivel egyszerűbb problémáik vannak, mint neked, holott kábé mindannyian ugyanazokon a helyzeteken mentek keresztül.

 

Én introvertált személyként, aki egyébként is rettenetesen nehezen kezeli a változást, gyakran vágok bele valami újba és ilyenkor rettegve veszek minden egyes lélegzetvételt.

Ilyenkor meg szokták tőlem kérdezni, hogy oké, de mi az, amitől a legjobban félsz, melyik az a része ennek a projektnek?

Erre teljesen őszintén azt szoktam válaszolni, hogy MINDEN egyes része az.

Ilyenkor úgy érzem magam, mintha száradó betonban állnék, ami rohamosan változik, keményedik, és percről percre kevesebb időm van kiszállni belőle, mégsem merek, csak várok valamiféle csodára.

Ismerős?

Márpedig ha vállalkozó vagy, nem várakozhatsz örökké, menni kell, lépni kell, csinálni kell.

Aki nem fejlődik, meghal.

 

Úgyhogy kitaláltam egy lifehacket, amivel átverem az elmémet, és a mozdulatlan félelmet kijátszva cselekszem.

Ilyenkor mindig egy kérdést teszek fel:

Ha egy ügyfelem lenne ilyen helyzetben, mit tanácsolnék neki?

Ugye én anno marketing kivitelező voltam (vagyok féllábbal) és gyakran adtam szakmai tanácsot, amit utána meg is csináltam nekik.

Az nem volt ijesztő.

 

Másnak tanácsot adni, másnak hírlevelet írni, másnak videószöveget írni, másnak honlapot, automatizált értékesítési rendszert csinálni nem ijesztő.

És amikor ők sorolták a félelmeiket, hogy de nem csinálok eseményt, mert mi van, ha nem jön el senki, csak leintettem őket.

Objektív voltam maximálisan és csak visszakérdeztem: Mi lesz akkor? Semmi.

 

Próbáld ki te is egyszer ezt a technikát, ha gondolod, és adj úgy tanácsot magadnak, mintha egy idegennek adnád.

„Félek elmenni edzeni, mert béna leszek.”

Ha az egyik szeretted, ismerősöd ezt mondaná, mit válaszolnál neki?

Én azt felelném, hogy: Na és? Kit érdekel? 

Igen, hát nem én vagyok a legempatikusabb ember a földön, de most őszintén, kit érdekel?

Senkit!

Menj, csináld!

„Nem merek belevágni a 2 hónapos edzéstervbe, mert túl nehéz lesz és nem bírom majd megcsinálni.”

Ez benne a lényeg! 

Elindítottam most egy 2 hetes butt lifting challenget és az első hét után megkérdeztem, kinek hogy megy.

Egy hölgy azt válaszolta, hogy egyszer sem tudta végigcsinálni a videót, mert túl nehéz volt, én meg elmosolyodtam ezen és arra gondoltam: Helyes, ez volt vele a szándékom!

Mert kit motivál, ha egyből meg tudsz valamit csinálni és könnyű?

Mennyi értelme van annak?

Semmi!

Csinálj olyat, amibe majd bele halsz! Ami brutál nehéz! Ami kihívás! Mert attól fogsz fejlődni!

 

Úgyhogy ha nem tudod, hogyan gyere formába, hogyan szeresd újra magadat és hogyan állj akár meztelenül is magabiztosan a tükör előtt, én a következőket tanácsolom neked:

1. Ingyenes 2 Hetes Butt Lifting Challenget töltsd le innen!

2. Ha komolyan gondolod szerezd meg a 2 Hónapos EdzésTervet!

3. Ha még komolyabban gondolod, csináld mellé a videókat is!

4. Hétfőnként (10:00-11:00 és 17:00-18:00) és szerdánként (19:00-20:00) pedig szeretettel várlak a John Reedben az óráimon!

 

Úgyhogy tanácsadásra fel! 😘