Néha fel-felmerül, hogy megkérdezik tőlem, én miben hiszek, és ilyenkor rendszerint elviccelem a dolgot.

De az igazság az, hogy egy elég komplex és sajátos kis hitvilágot építettem fel magamban, ami nem teljes érvényű, tehát nem fed le mindenkit, inkább csak rám vonatkozik.

 

Például imádom bámulni a kocsik rendszámát, mert ha a számokat összeadva kijön a 6, szerencsém lesz.

Hülyeség?

Hülyeség, de az ember ott keresi a lelki békét, ahol tudja.

Az apró babonák, a horoszkóp, a szerencsesüti üzenet mind-mind hozzátesznek ehhez.

 

Aztán ott van az: Okkal történt.

De tényleg okkal történt?

A racionális elmém nem hiszi, hogy van egy mindent átható erő, ami uralkodik a sorsom felett.

 

De mégis eszerint élek.

Mégis figyelem a jeleket, mégis teljes hittel keresem az összefüggéseket, a miérteket, főleg a negatív élményekkel kapcsolatban.

Lekéstem a buszt, de a következőn pont találkoztam egy kedves ismerősömmel, úgyhogy ennek így kellett lennie.

Ismerős?

Ezek az aprócska dolgok.

 

Aztán találkozok valakivel, akinek teljesen eltérő a saját világa, a saját szabályai, amikkel a békét keresi.

És tudom, hogy neki is igaza van.

Én szinte mindenben hiszek.

Hiszek az univerzumban, a sorsban, a kollektív tudatban, és az egészen furcsa egyedi kis világokban is.

Miért?

Mert igaz.

Mindegyik igaz.

 

Te saját magad teremtesz egy komplex világot – vagy éppen többet – az elmédben, egy univerzumot, aminek te vagy a közepe, az istene, az egyedüli irányítója.

Ez az univerzum pedig pontosan olyan, amilyennek akarod.

 

Ha a szabályai szerint belenézel a napba, rámosolyogsz és energiát kérsz tőle, kapsz?

Akkor úgy lesz.

 

Ha sokat gondolsz valamire, mert akkor megtörténik, akkor meg fog történni.

A szavaidnak, a hitednek, a világodnak irdatlan ereje van.

 

És nincs olyan, hogy csak a tiéd a jó.

A te világodban talán igen.

A másik világában a tiéd nem is létezik.

Az ő szemével a te szabályaid, babonáid, szeánszaik ugyanolyan butaságok, mint amilyenek neked az övéi.

 

De attól miért tipornád semmibe az ő teljes univerzumát azzal, hogy kijelented, csak neked lehet igazad?

Miért ne férhetne meg egymás mellett többféle világ, többféle vallás, többféle furcsa életszemlélet?

 

Az én hitem szerint maximális hatalmad van a saját életed felett.

Az elméd félelmetes erejével képes vagy elérni lényegében bármit.

Ha eldöntöd, hogy átveszed az irányítást a tested felett, pont ahogyan az életed többi területe felett, menni fog.

Ha eldöntöd, hogy szerencsés vagy és az univerzum szeret téged, az leszel.

 

De minél többet hajtogatod a negatívat, azt hogy nem fog sikerülni, azt hogy nem szeret téged senki, annál inkább igazad lesz.

 

Ismered ezt az idézetet Henry Fordtól:

“Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.”

 

Ilyen hatalmad van.

Ilyen elképesztő erővel bírsz.

Nem vagy áldozat.

Nem ragadtál bele semmilyen helyzetbe.

Ez a te döntésed.

Hogyan döntesz ma?

Képes leszel rá?

Meg fogod tudni csinálni?

Naná, hogy meg!

Úgyhogy gyerünk!

 

Töröld le a könnyeket az arcodról, üvölts egyet a tükörbe, ha kell, aztán vigyorogj magadra eszelősen, mert életben vagy, itt vagy, és hatalmad van a saját életed felett!

Hajrá!

 

Legnagyobb rajongód,

Kata