Sokan úgy gondolják, hogy a szex azért jobb akkor, ha edzel, mert jobb a tested, szexisebb vagy és ezért a másik fél jobban vonzódik hozzád.

Szerinted?

Mert szerintem hülyeség.

A szex az egyik legintimebb dolog, amit át tudsz élni egy másik emberi lénnyel.

És nem azért, mert mindketten meztelenek vagytok, sőt, az még a legkevesebb.

 

 

 

Nem vagyok egy nagy szakértő, de én úgy gondolom, az benne a legfélelmetesebb és egyszerre a leggyönyörűbb, amikor képes vagy megbízni abban a másikban annyira, hogy beavasd a vágyaidba, megoszd vele, mit élvezel, és mit élvezel annál is sokkal-sokkal jobban.

Megnyílsz felé az egész lelkeddel, minden porcikáddal és utána jön csak a fizikai része.

Kiszolgáltatottan állsz előtte a legbelsőbb éneddel, remegve várva, hogy elfogad-e olyannak, amilyen valójában vagy, vagy nem.

Ehhez pedig hatalmas önbizalom kell!

Mert lecsupaszítani a testedet egy dolog, de a lelkedet egy egészen más.

 

Ám ha fel mered vállalni 100%-ban magadat, azt aki ott legbelül vagy, mert a másik vevő rá és elnyeri a feltétlen bizalmadat, onnantól az, hogy fényes nappal, vagy éppen felkapcsolt lámpánál le kell venned előtte a ruháidat, már nem egy akkora lépés.

 

Az edzés pedig felfoghatatlanul sokat segít ebben.

Megismered közben magadat, rájössz, hogy bármivel meg tudsz birkózni és maximálisan tisztelni kezded ezt a kitartó valakit.

Az önértékelésed stabil, megrendíthetetlen talajra lel, ami nem attól függ, hogy a veled szemben álló, mit gondol majd rólad.

Úgy leszel vele, hogy ilyen vagyok, ha tetszik tetszik, ha nem, akkor minket nem egymásnak rendelt a sors.

Nem őhozzá próbálsz majd igazodni, hanem azt nézed, ő hogyan illik a te életedbe, az ő igényei, vágyai, mennyire találkoznak a tieiddel.

 

És mivel szereted önmagadat, és önmagaddal együtt a testedet is, másképpen állsz majd ott előtte.

Nem takargatva, bebújva gyorsan az ágyba, nehogy véletlenül meglássa azt a testrészedet, amit utálsz.

Hanem egyenes háttal, magabiztos mosollyal az ajkadon, mennyeket ígérő pillantással a tekintetedben.

 

És ahogy lassan végighúzza az ujjait a hasadon, nem arra gondolsz majd, hogy reggel nem kellett volna a mekiben reggelizni.

Ugyanis nem gondolsz majd semmire.

Csukott szemmel élsz át minden mikrorezdülést, ahogy a meztelen bőrötök találkozik.

Ellep a forróság és eggyé akarsz olvadni ezzel az érzéssel, a másik testével és a lelkével.

Elvesztek egymásban pont olyan tökéletesen tökéletlenül, amilyenek vagytok.

Tele szeretettel, szenvedéllyel, vággyal és élvezettel, szégyenkezés, gátlások nélkül.

 

Milyen furcsa már, hogy egy ilyen szent valamihez ennyiben hozzá tud tenni a sport?

Ennyire képes téged felépíteni és támogatni a legőszintébb, legkitárulkozottabb pillanataidban is?

Pedig így van.

 

Gyönyörű Valentin-napot és sok-sok ilyen őszintén vadan leplezetlenül érzéki pillanatot neked!

 

Legnagyobb rajongód,

Kata