A múltkor beszélgettem egy barátommal, akin van egy pár pulsz tizes kilóban és korban is idősebb nálam kettő x-el.

Ráterelődött a téma az edzésre, épp eldicsekedtem vele, hogy megint rekordot döntöttem, mire a következőt mondta:

„Ah, annyira irigyellek, hogy még ilyen fiatal vagy. Tele energiával. Bármikor cserélnék veled, esküszöm! Az én koromban már maximum a nem eszek 6 után módszer játszik.”

 

És itt álljunk meg egy pillanatra, mert 2 része is volt a mondandójának, amivel napiszinten találkoztam az elmúlt… legalább 10 évemben.

A mai mesénk az elsőről szól:

 

1.) Azért nem figyelek az egészségemre és nem sportolok, mert már öreg vagyok hozzá.

De ezt úgy képzeld el, hogy 35 felett már mondják az emberek.

35 évesen!

Mert hogyan gondolkodik egy ilyen ember?

 

Bemegy egy órára mindenféle erőnlét és sportelőzmény nélkül, ott bent ugrál lelkesen egy fiatal piros pozsgás arcú húsz éves, akinek látszólag minden szuper könnyen megy.

Természetesen nem bírja az emberünk az órát és ahelyett, hogy racionálisan azt mondaná, azért esett össze a tüdeje 5 perc után, mert évek óta meg sem mozdult, inkább a korára fogja, ami ellen amúgy sem tud semmit sem tenni.

Nem ő a hibás.

Elvégre ki ő, Kronosz, az idő ura?

 

Hát tehet ő azellen, hogy már elmúlt 20 éves?

Nem!

Maximálisan fel van mentve minden alól.

Annak a gyereknek ott a tükör előtt még könnyű, mert fiatal.

 

Oké, szóval voltak már fiatalok az órámon, akik kortól függetlenül omlottak össze a padlón zihálva, mert a szerveztük nem volt hozzászokva ekkora terheléshez.

Nem a kortól függ.

Attól függ, milyen rendszeresen edzel, milyen nehézségi szinten.

 

Anyukám szokott nevetni, amikor bemegy a piszok nehéz body art órára, ahová heti 4-szer jár egy bakfis a korával adódó meggyőződéssel, hogy ő bármit meg tud csinálni.

Aztán a nála 2-3-szor idősebb törzsemberek, aki évek óta heti szinten járnak, simán – de nagggyon simán – kenterbe verik.

 

És mi ebben a meglepő?

Semmi.

 

Én egészen azelőttig, hogy felköltöztem egyetem miatt Pestre a világ legjobb edzős csapatának voltam a legfiatalabb tagja.

Úgy hívtuk magunkat, hogy A.T. Fitness.

Kitalálod, mit rövidít?

Biztos, hogy nem! 

Arany Tanga 

 

A legjobbfej nők társasága a mai napig, akiknek elképesztő a humoruk, 40-60 év közöttiek és simán lenyomnak bárkit edzettségi szintben a korombeli barátaim közül.

Úgyhogy nem, nem kifogás.

 

Én sem azért bírom jobban nálad – ha jobban bírom – mert akkor születtem amikor, hanem azért mert az elmúlt hónapokban megállás nélkül hajtottam magam egyre magasabb szintekre.

Tavaly még veled együtt haldokoltam volna, ma meg már büntetésként élem meg, ha pihenőhetet kell tartanom és csak 3 edzésre mehetek el.

Bármire képes vagy, csak kvasok munkát kell belenyomnod hozzá.

 

Ezt a rengeteg energiát pedig, amit a kifogások keresésébe fektetsz, miért ne fektethetnéd magába az edzésbe?

Heti 3-4-szer, ha otthon megcsinálsz egy 20-30 perces intervall edzést, 3 hónap múlva rád sem lehet majd ismerni!

 

Kell hozzá edzőterembe járni?

Nem.

Sok idő?

Legrosszabb esetben is heti 2 óra…

 

Cserébe fenekestől felfordítja az életedet és kinyílik előtted egy teljesen új világ, amiben egy teljesen új főszereplő van.

De kezdetben talán jobb, ha van egy edző, aki kijavít és felügyel, úgyhogy gyere el a John Reedbe!

Próbáld ki, az első ingyenes 

Várlak nagy szeretettel!

 

Legnagyobb rajongód,

Kata

 

A fotóért óriási szeretet: https://www.facebook.com/simplesportraits/