Most hogy már eltelt az év első fele, meg kell kérdeznem:

Hogy állsz az újévi fogadalmaiddal? 😶

 

Nem muszáj így hívni őket, de tudod, mire gondolok – a célokkal, amiket kitűztél erre az évre.

✔️ Van olyanod, amire rájöttél, hogy nem most lesz itt az ideje?

✔️ Vagy olyanod, amit teljesen elengedtél?

✔️ Na és olyan, amit már valóra is váltottál?

 

Én a hétvégén elolvastam a levelet, amit tavaly év végén írtam magamnak és nem mondom, megkönnyeztem egy kicsit.

Emlékszem, mekkora reményekkel és milyen hatalmas félelmekkel vágtam bele ebbe az évbe.

Egy új meghódításra váró területtel és az ezzel járó bizonytalansággal.

De a levélből nem ez jön át.

 

 

A levél csak úgy csöpög a megelőlegezett büszkeséggel, már csak azért, mert elindultam, csak mert megpróbáltam, mert még itt vagyunk.

Ha most találkoznál a tavaly évvégi éneddel, aki ott ült az álmaival, a terveivel, mit mondanál neki?

A szemébe mernél nézni az eddigi eredményeivel?

Bocsánatot kellene kérned tőle, amitől ő magába zuhanna?

Vagy éppen vidáman ugrálnál elé és alig várnád, hogy elújságolhasd az eddigi eredményeidet?

Még van időd 2018-ból.

Itt az ideje, hogy ha kell újratervezd a stratégiádat.

 

 Elég edzésre jársz?

 Mennyire figyelsz az étkezésedre?

(Ezzel én is masszívan küzdök folyamatosan.)

 Belevágtál abba a projektbe, amitől annyira féltél kezdetben?

 Min kellene még változtatnod ahhoz, hogy év végén, vagy akár csak a nap végén elégedetten néz vissza?

 

Gyerünk, Harcosok! 😉👊

Itt a nyár, amikor mások számára kicsit megáll az élet, mi használjuk ki! 😎

Ideje szervezettebben belevetni magunkat az álmok birodalmába, különben örökre ott ragadnak a céljaink!

 

Legnagyobb rajongód,

a fehér táblája előtt tervezgető Kata