Csütörtökön sportmasszázson voltam, és pont láttam a hatalmas, izmos srácot, aki kijött előttem.

Egyből megkérdeztem Balla Sándor, a sportolók sportoló gyógymasszőret, hogy a srác is szokott-e sírni.

(Én nem szoktam, amúgy nagyon kemény vagyok, meg se rezzen az arcom, vagy ilyesmi, csak totál véletlenül érdekelt… 😜😄 )

Szégyentelenül megnyugtatott volna, ha azt mondja, a magas, elképesztően izmos, taekwondos srác sem olyan legyőzhetetlen, és még ő is kiborul amiatt a fájdalom miatt, ami miatt én.

Legitimizálni akartam a saját gyengeségemet valaki máséval.

 

Felfedeztem ezt a mintát azoknál a férfiaknál is, akik hozzám járnak.

Kezdetben csak nők voltak az óráimon, mert hát a csoportos óra lányos és a férfiaknak gyúrni kell, attól néznek majd ki schwarzeneggeresen.

Aztán teltek a hónapok, és most már van, hogy a reggel 10-es órákon több a férfi, mint a nő.

Náluk vettem észre ugyanezt: Zavarta őket, ha én el sem fáradtam egy edzés végén.

Volt egy férfi, aki konkrétan ezért nem jött már többet az órára, hiába bizonygattam neki, hogy anno, mikor belevágtam az intervall edzésekbe, nála úgy ezer szinttel rosszabbul bírtam.

De nem tudta túltenni magát rajta.

 

 

Vagy például ott vannak a példaképeink, akiket – én legalábbis azt az egyet – istenként tisztelünk, felnézünk rájuk, de basszus, mennyire örülünk neki, ha elmesélik, honnan indultak!

Legalább háromszor végighallgattam az egyik podcast részt, amiben a férfi, akire én felnézek, elmondta, milyen küzdelmek árán, mennyi kudarc után jutott el ide, ahol most van.

 

Igyekszünk tökéletesek lenni minden lehetséges helyzetben:

 Professzionálisan hűvösek az állásinterjún

 Feddhetetlenek az első randin

 A legjobbak az edzésen

 

Miközben…

Miközben mi sem szeretjük azokat, akik tökéletesek.

Miért?

Mert valahol érezzük, hogy az egész csak egy színjáték.

Tudjuk, hogy mindennek megvan az ára, és hogy mindenki küzd, mi mégis megpróbáljuk ezeknek a jelét elrejteni.

 

 Nem csináljuk inkább a könnyített gyakorlatokat, mert a többiek is a hard core verziót nyomják

 Nem állok meg pihenni, inkább kikészítem magam, mert a többiek sem állnak meg

 Igaz, hogy most vagyok itt először, de jobbnak kell lennem az edzőnél is

Aztán hazamész, összeesel és a következő 2 hétben felállni sem tudsz, nemhogy elmenni még egy edzésre.

 

Holott te is, kihez vonzódsz?

1️⃣ Azokhoz, akik eljátszák, hogy minden nagyszerű és akkor is mosolyognak, ha lángokban áll körülöttük a ház, és amikor megkérdezed, hogyan lehet ilyen tökéletes a hajuk, azt mondják, alapból ilyen, pedig minden reggel 2 órával hamarabb kelnek, hogy megcsinálják?

2️⃣ Vagy azokhoz, akik mernek önmaguk lenni, felvállalják, hogy sebezhetőek, ha elbuknak tízszer, semmi baj, felállnak tizenegyedszerre is, és sírnak, ha fáj?

 

Igen, megnyugtató, ha másnak is szar, amikor neked is. 

Megnyugtató tudni, hogy nem vagy egyedül, hogy van valaki, aki hasonlóan küzd, szenved a saját útján, de ő sem adja fel, ebből erőt merítesz, és te sem fogod.

Ha pedig már a „csúcson” vagy egy kezdőhöz képest, és a kezdő odamegy hozzád áhítattal a szemében tanácsért, ne feledd el, honnan jöttél, ne feledd, hogy te is voltál ott, ahol most ő és segíts neki őszintén felesleges máz nélkül.

Nemhogy lerombolod a képet magadról azzal, ha el mered mondani a kudarcaidat is, de még inkább felnéznek majd rád, mert volt hozzá bátorságod, hogy elmond és mert nem egy megjátszott illúzió vagy, hanem egy hús-vér valaki, akiből inspirációt merítenek mások. 😍

 

Úgyhogy hajrá Harcosok! 😊😎

Nézd meg az ingyenes edzősvideóimat is:

❤️ 1. Sixpack challenge: http://kollarkata.hu/sixpack-challenge/

❤️ 2. Butt lifting challenge: http://kollarkata.hu/2-hetes-butt-lifting-challenge/

 

Legnagyobb rajongód,
Kata

 

(Jó, jó… egy picit sírtam, na. De csak egy picit!)