Tudod van az a mondás, hogy legyél te a változás, amit látni akarsz a világban és amikor meglátod ezredszerre is felbukkanni a FB feededben, csak enerváltan elhúzod a szádat és továbbgörgetsz.

 

Mert hogyan lehetnél te egyszemélyben a változás?

Tudsz változtatni a katasztrofális oktatáspolitikán?

Le tudod váltani Trumpot?

Meg tudod szüntetni Kim Jong-un rezsimjét?

Nope.

 

 

 

És mi van a környezetszennyezéssel?

A közelgő atomháborúval?

Azzal, hogy az a szemét nő bevágott eléd a sorban?

Nem!

Totál tehetetlen vagy!

Akkor meg miről beszélsz, Gandhi?

Hm?

Miről?

 

Aztán a múltkori edzésen rádöbbentem, hogy a törzsembereket már alig vagy egyáltalán nem is kell javítanom.

Van egy srác, aki most már 1 hónapja jár a szerdai edzésekre és kezdetben meglehetősen rossz volt a tartása, mert elég magasra nőtt.

Mindig ugyanott áll a hátsó sorban oldalt vagy középen és gyakran mentem oda hozzá, hogy szóljak húzza ki magát, vagy beállítsam a helyes pózba.

 

Az előző heti alkalommal döbbentem rá, hogy már legalább 2. alkalma, hogy nem javítom ki egyszer sem!

Aztán körbe néztem a teremben, figyeltem az ismerős arcokat és mindegyikük gyönyörűen csinálta a gyakorlatokat.

Hatalmas vigyor terjedt el rajtam testszerte.

Úristen, de jó érzés volt!

 

Kifelé menet megállítottam a srácot és meg is dicsértem, milyen sokat fejlődött, mire azt mondta:

„Igen, az edzésed miatt!”

Hát onnantól le sem lehetett volna lőni, olyan magasan repkedtem a boldogságtól!

Mert hatással voltam valakinek az életére!

 

Azt akartam, hogy boldogabb, egészségesebb élete legyen és ha csak egy picivel is, de hozzájárultam ehhez!

Imádom ezt!

Imádlak titeket!

 

Úgyhogy talán mégis csak volt valami abban, amit Gandhi mondott, na.

Mindegy mivel foglalkozol.

Mert mégis ki vagyok én?

Egy x edző.

De imádom, hogy ennyiben is be tudom folyásolni az utatokat, a mindennapjaitokat!

 

Te miben teszel hozzá mások boldogságához?

Írd meg kommentben!

 

Legnagyobb rajongód,

Kata