Vannak edzések, amikre elmész, megizzadsz picit és aztán boldogan távozol, mert annyira nem volt fárasztó, de azért tettél valamit azért, hogy egészségesebb legyél.

És ez tök jó, ha neked ennyi elég.

Elmondhatod magadról, hogy mozogsz rendszeresen, elvégre ez is egy elképesztő dolog és őszintén, büszke lehetsz magadra, mert már sokkal többet tettél az egészségedért, mint a legtöbb ember!

De sajnos az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezektől a lightosabb óráktól, nem igazán fogsz látványos eredményeket tapasztalni.

 

 

 

Talán lemegy 1-2 kiló, picit a karod mintha jobban egyben lenne, de ennyi.

Ismét csak azt mondom: És tök jó, ha neked ennyi elég.

De ha nem…

 

Ha nem, akkor találnod kell egy olyan fogcsikorgatóan kemény kihívást, aminek először az első 10 percét sem tudod megállás nélkül, szabályosan, mindent beleadva végigcsinálni!

Olyan edzést, amibe élmény belehalni.

Olyan edzést, ami után fel kell mosni körülötted.

 

Ne sajnáld magadat, mert hidd el, hogy sokkal, de sokkal keményebb vagy, mint azt gondolnád!

Nem csak hogy kibírod a brutális terhelést, de szépen lassan alkalmazkodsz hozzá és elkezdesz még többre vágyni!

Eljutsz majd arra a szintre, amikor már külön azokat az órákat keresed, amik még neked is nehézséget okoznak.

 

Tudom, hogy ez most még messzinek tűnik, mert én is végigmentem ugyanezen az úton.

Persze, megvolt az alapizomzatom és látszott rajtam az évek alatt tisztességesen teljesített rendszeres edzés, de nem néztem ki úgy, ahogy szerettem volna és fogalmam sem volt, miért nem jönnek az eredmények.

Eljártam mindenféle nőknek tartott „zsírégető” és hasonló aerobic jellegű dolgokra, sőt, mikor edzősuliban teljesíteni kellett havi 10 leigazolt edzést, azt én rendszerint 3 nap alatt csináltam meg, mert az állóképességem ehhez a szinthez viszonyítva jó lett…

De hiába csináltam végig akár napi 4 óra (nem viccelek, miattam szüntették meg az edzőteremben az akkor 2.000 Ft-os napijegyet, mert nem érte meg nekik  ) edzést, semmi sem változott a testemen, és egy idő után a teljesítményem is stagnált.

Miért?

 

Nem értettem, mi lehet az oka…

Amíg rá nem találtam az imádott intervallomra.

Nagy mellénnyel, a mellkasomat verve mentem neki, mit nekem ilyen otthoni videó, aztán csúnyán el is buktam.

Előtte sosem találkoztam még olyan edzéssel, ami problémát okozott volna, de akkor megtaláltam a méltó ellenfelemet.

Hát így indult.

 

Úgy indult, hogy hatalmas sikerélménynek számított, ha túléltem az első 5percet anélkül, hogy szédülve, hányingerrel összeestem volna.

Aztán lett belőle 10, aztán 20, míg végül csak a nyújtás után estem össze.

Ne keresd a könnyű, csak-hogy-csináljak-valamit utat!

Az nem a te utad!

 

Te egy harcos vagy, valaki, aki imád küzdeni, akit éltet a verseny és a kihívás!

Akinek nem kell semmi, amit ingyen adnak, szerencsére, mert amúgy sem adnak semmit ingyen 

Menj neki! Támadd meg azt az akadályt!

 

Ha megfelelő az erőssége, igen, először le fog téged győzni.

De mi a fontosabb, hogy megnyerj egy csatát, vagy hogy te nyerd meg a háborút?

Gyerünk, gyerünk, gyerünk!

Menni fog!

 

Higgy magadban, mert én maximálisan hiszek benned!

Tudom, hogy ott van az a láng, ami most még csak pislákol, de hamarosan akkora tűzvész válik belőle, amivel meghódíthatod az egész világodat!

 

Ha pedig belevágnál egy otthoni edzésbe:

 1. Itt van a 2 hetes ingyenes Butt Lifting Challengem

 2. Itt pedig egy komolyan 2 Hónapos EdzésTerv

Hajrá!